Profil školy

 

A kaposkelecsényi Alapiskola történelme

 

 

     Községünkben az első iskola, amit a krónikák feljegyeztek a református egyház által fenntartott iskola volt, feltehetően az első fatemplom mellett épült valószínűleg 1810 körül. Legelső tanítóként Kun Dánielt említi a krónika.

     A faépület 1875-ben leégett, helyébe új iskolát és tanítólakást építettek, ami aztán 1910-ben újra a tűz martaléka lett, ugyanebben az évben újra felépült. A kommunizmus idején ez az épület kultúrházként funkcionált, manapság már elég megviselt állapotban van.

     A mai iskola elődjét 1911-ben nyitották meg Magyarkelecsényi Községi Népiskola néven. 1927-ben építették a mai iskola épületét. Az iskola két tantermes volt, és itt kapott helyett a tanítólakás. A szobákat, amelyben az iskola egykori igazgatói laktak, az 1980-as évek elején átalakították. 

     A II. világháborút követően a rend helyreállításával az iskolában is megkezdődött a tanítás. A kaposkelecsényi ,,Nemzeti iskola” 1927 -ben volt felépítve és a háború után , 1949 –ben került sor az ujjáépítésre – jobban mondva hibáinak a kijavítására. Az épület ugyanis sok helyen megrongálódott az elszenvedett harcok során. A felújítást követően, 1947 februárjában kezdődött meg a több évig szünetelő tanítás.

     Amikor 1947 után a kelecsenyi iskola épületét újjáépítették, a szlovák nemzetiségű Matyi András igazgató-tanító működött a térségben Tomčo Mihály tanítóval. A szlovák nyelv elsajátítása nagy nehézséget okozott a térségben élő gyerekeknek. Ősztönzésképpen még az úgynevezett ,,Fizetéses módszert” is bevezették, ami azt jelentette, hogy aki az iskola területén megszólalt magyarul, az 1 koronát volt kénytelen kifizetni. Azonban ez a módszer nem bizonyult hatékonynak a tanárokat 3 év elteltével áthelyezték. 1950 szeptember 1. –től a tanítási nyelv az iskolában általánosan magyar nyelven folyt tovább Lengyel Sándor tanításával és igazgatásával.

   1973-ban az igazgatót áthelyezték a terebesi iskolai ügyosztályra, helyét felesége Vaszily Éva vette át. 1976 –os tanévtől az iskola 4 évfolyamot működtetett, a 4. évfolyam befejezése után a gyerekek többsége Nagykaposon folytatta tanulmányait. 1977-ben tekintettel a nagy létszámú roma származású tanulókra, az iskola önálló kisegítő osztályt létesített.

     1980. szeptemberében napközi otthon létesült az iskolában, és szintén ebben az évben kezdte meg működését az skola konyhája is.

    1991. június 28-ám Vaszily Éva igazgatónő nyugdíjba vonult, és posztját Béres Margit vette át, aki 2020 -as tanév befejeztével adta át posztját nyugdóijba vonulását követően a kaposkelecsényi születésű Szabó Ildikónak, aki napjainkban is az iskola igazgatónője. Az iskola krónikájában 1992-ig voltak feljegyzések, azóta az iskola sokat fejlődött, modernizálódott, a tanítók száma megnőtt, és az iskolai berendezések is korszerűbbek lettek. Az iskola tanulóinak jelenleg teljes létszáma magyar származású roma tanulókból áll.

 

História Základnej školy v Kapušianskych Kľačanoch

 

     V našej obci bola prvá škola, ktorú kroniky zaznamenali, škola spravovaná reformovanou cirkvou, pravdepodobne postavená okolo roku 1810 vedľa prvej drevenej cirkvi. Ako prvého učiteľa spomína kronika Kuna Dániela.

Drevená budova vyhorela v roku 1875 a na jej mieste postavili novú školu a učiteľský byt, ktorý sa v roku 1910 opäť stal obeťou požiaru, avšak ešte v tom istom roku bol znovu postavený. Počas komunizmu táto budova fungovala ako kultúrny dom a dnes je už dosť zničená.

Predchodca dnešnej školy bol otvorený v roku 1911 pod názvom Obecná ľudová škola v Magyarkelecséni. V roku 1927 bola postavená súčasná budova školy. Škola mala dve učebne a tu sa nachádzal aj učiteľský byt. Izby, v ktorých bývali bývalí riaditelia školy, boli na začiatku 80. rokov prestavané.

Po II. svetovej vojne, s obnovením poriadku, sa v škole opäť začalo vyučovanie. "Národná škola" v Kapušianskych Kľačanoch bola postavená v roku 1927 a po vojne, v roku 1949, sa uskutočnila jej obnova – presnejšie povedané, opravy chýb. Budova bola totiž v mnohých miestach poškodená počas bojov. Po obnove sa v februári 1947 začalo vyučovanie po niekoľkých rokoch prerušenia.

Keď po roku 1947 znovu postavili budovu školy v Kapušianskych Kľačanoch, v oblasti pôsobili riaditeľ a učiteľ Matyi András slovenskej národnosti spolu s učiteľom Tomčom Mihálym. Ovládanie slovenského jazyka spôsobovalo deťom v oblasti veľké ťažkosti. Ako podnet bola zavedená aj takzvaná "Platobná metóda", čo znamenalo, že kto sa na školskom pozemku oslovil po maďarsky, musel zaplatiť 1 korunu. Avšak táto metóda sa neukázala ako účinná a učitelia boli po 3 rokoch preložení. Od 1. septembra 1950 sa vyučovací jazyk v škole všeobecne pokračoval v maďarčine pod vedením a riadením Sándora Lengyela.

V roku 1973 bol riaditeľ preložený na školský odbor v Trebišove a jeho miesto zaujala jeho manželka Vaszily Éva. Od školského roka 1976 škola fungovala so 4 ročníkmi, po ukončení 4. ročníka väčšina detí pokračovala v štúdiu vo Veľkých Kapušanoch. V roku 1977, s ohľadom na veľký počet žiakov rómskeho pôvodu, škola zriadila samostatnú pomocnú triedu.

V septembri 1980 sa v škole zriadil školský klub a v rovnakom roku začala fungovať aj školská kuchyňa.

Dňa 28. júna 1991 sa riaditeľka Vaszily Éva odobrala do dôchodku a svoju funkciu prevzala Béres Margit, ktorá svoju funkciu odovzdala po ukončení školského roka 2020 Szabó Ildikó, ktorá je v súčasnosti riaditeľkou školy. V kronike školy boli zaznamenané údaje do roku 1992, odvtedy škola veľa pokročila, modernizovala sa, počet učiteľov sa zvýšil a školské vybavenie sa tiež zmodernizovalo. Súčasní žiaci školy pozostávajú prevažne z rómskych študentov maďarského pôvodu.