• Iskolánk történelme - História školy


        • A kaposkelecsényi Alapiskola történelme



               Községünkben az első iskola, amit a krónikák feljegyeztek a református egyház által fenntartott iskola volt, feltehetően az első fatemplom mellett épült valószínűleg 1810 körül. Legelső tanítóként Kun Dánielt említi a krónika.

               A faépület 1875-ben leégett, helyébe új iskolát és tanítólakást építettek, ami aztán 1910-ben újra a tűz martaléka lett, ugyanebben az évben újra felépült. A kommunizmus idején ez az épület kultúrházként funkcionált, manapság már elég megviselt állapotban van.

               A mai iskola elődjét 1911-ben nyitották meg Magyarkelecsényi Községi Népiskola néven. 1927-ben építették a mai iskola épületét. Az iskola két tantermes volt, és itt kapott helyett a tanítólakás. A szobákat, amelyben az iskola egykori igazgatói laktak, az 1980-as évek elején átalakították. 

               A II. világháborút követően a rend helyreállításával az iskolában is megkezdődött a tanítás. A kaposkelecsényi ,,Nemzeti iskola” 1927 -ben volt felépítve és a háború után , 1949 –ben került sor az ujjáépítésre – jobban mondva hibáinak a kijavítására. Az épület ugyanis sok helyen megrongálódott az elszenvedett harcok során. A felújítást követően, 1947 februárjában kezdődött meg a több évig szünetelő tanítás.

               Amikor 1947 után a kelecsenyi iskola épületét újjáépítették, a szlovák nemzetiségű Matyi András igazgató-tanító működött a térségben Tomčo Mihály tanítóval. A szlovák nyelv elsajátítása nagy nehézséget okozott a térségben élő gyerekeknek. Ősztönzésképpen még az úgynevezett ,,Fizetéses módszert” is bevezették, ami azt jelentette, hogy aki az iskola területén megszólalt magyarul, az 1 koronát volt kénytelen kifizetni. Azonban ez a módszer nem bizonyult hatékonynak a tanárokat 3 év elteltével áthelyezték. 1950 szeptember 1. –től a tanítási nyelv az iskolában általánosan magyar nyelven folyt tovább Lengyel Sándor tanításával és igazgatásával.

             1973-ban az igazgatót áthelyezték a terebesi iskolai ügyosztályra, helyét felesége Vaszily Éva vette át. 1976 –os tanévtől az iskola 4 évfolyamot működtetett, a 4. évfolyam befejezése után a gyerekek többsége Nagykaposon folytatta tanulmányait. 1977-ben tekintettel a nagy létszámú roma származású tanulókra, az iskola önálló kisegítő osztályt létesített.

               1980. szeptemberében napközi otthon létesült az iskolában, és szintén ebben az évben kezdte meg működését az skola konyhája is.

              1991. június 28-ám Vaszily Éva igazgatónő nyugdíjba vonult, és posztját Béres Margit vette át, aki 2020 -as tanév befejeztével adta át posztját nyugdóijba vonulását követően a kaposkelecsényi születésű Szabó Ildikónak, aki napjainkban is az iskola igazgatónője. Az iskola krónikájában 1992-ig voltak feljegyzések, azóta az iskola sokat fejlődött, modernizálódott, a tanítók száma megnőtt, és az iskolai berendezések is korszerűbbek lettek. Az iskola tanulóinak jelenleg teljes létszáma magyar származású roma tanulókból áll.